Egészségügyi államtitkár: Az orvosi átlagkereset tekintetében Magyarország az élen van

Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorának adott hosszú interjút.  A szakpolitikus elmondta, idén nagyot léptünk abba az irányba, hogy az egészségügyi finanszírozási rendszer képes legyen kielégíteni az egészségügy működésének a valós igényét, azaz azt, amibe az egész valójában kerül. Az államtitkár külföldi példákkal igazolta, hogy szerte a világon, így többek között az Egyesült Királyságban vagy Csehországban is problémát jelent az egészségügyi ellátórendszer „adósságtermelése”, a különbség annyi, hogy ez a probléma országonként más és más szinteken realizálódik. 

„Ahhoz képest, hogy mekkora az egészségügyi ellátórendszer éves finanszírozása, az adósság mértéke nem annyira vészes, körülbelül egy hónapnyi adósságot görgettek az év végére a kórházak. Idén nagyot léptünk előre, ez egy többéves közös munka eredménye a Pénzügyminisztériummal, most már az NGM-mel” – fogalmazott.

Hozzátette, most már azt is meg tudják mondani, pontosan mennyi pénz hiányzik, és az adatokból az látható, hogy például a sebészeti finanszírozást 22 százalékkal kell emelni. 

A nemrégiben a tiszás Kulja Andrást tényekkel és adatokkal alaposan helyretevő Takács Péter arról is beszélt, hogy a magyar egészségügyi rendszerben jelenleg egyszerre van jelen a hiányállapot és a pazarlás. Ez utóbbi ellenében sokat tettek a központi kontrollingrendszer felállításával, ami összehasonlíthatóvá tette a hasonló profilú intézményeket és kiszűrhetővé a hibákat.

Közben nyolc mintakórházban elindították az úgynevezett esetszintű kontrollingot, azaz folyamatosan gyűjtik az egyes betegségtípusok költségelemeit. Az Országos Kórházi Főigazgatóság minőségügyi igazgatósága a szakmákkal együttműködésben igyekszik kialakítani az új standardokat is. 

„Még egy kórházigazgató sem volt megfeddve azért, mert vásárolt egy új eszköz a betegellátásra alkalmatlan helyett. Időnként szokták mondani azok, akik annyira nem ismerik a rendszert, hogy spórolni kell az eszközön. Nyilván, ha van valami nagyobb dolog, amit cserélni kell, és a kórház önerőből nem tudja megcsinálni, 

 Amennyit a költségvetésünk enged, segítünk, nekünk is van elkülönített vis major keretünk, évente nagyjából 5,5-6 milliárd forint. Legutóbb Zalaegerszegen, a katéteres laborban kellett az egyik gépet cserélni, mert azt mondta a szerviz, hogy a javítás olyan költséget jelentene, hogy egyszerűbb egy újat venni. Ezt meg is tettük – szögezte le az államtitkár.

A beszélgetésben érintették a beszállítók finanszírozását is, amit a kormány idén négy lépésben konszolidált. Az alapellátás kapcsán szóba került az a hamarosan közigazgatási egyeztetésre bocsátott rendeletcsomag, ami a háziorvosok kompetenciáit megemeli. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hogy a krónikus betegségek gondozásához szükséges diagnosztikát és gyógyszeres terápiát is a háziorvosok elrendelhetik, mondjuk „a modernebb diabetológiai gyógyszerek eddig szakrendelői, szakorvosi felíráshoz voltak kötöttek, ezt most a háziorvosok kezébe adjuk”. 

Ugyanez vonatkozik mások mellett az ultrahangos vizsgálatok egy részére, „4-5 fontosabb sürgősségi kórképnél elég lesz a háziorvosok tudása ahhoz, hogy megmondják, tovább kell-e küldeni az embert”.  Ennek elfogadásához azonban a betegek bizalmára is szükség van, bár Takács Péter szerint 

A Magyar falu program keretében ráadásul 625 vidéki orvosi rendelőt újítottak föl, így most az a paradox helyzet állt elő, hogy az infrastruktúra hiányosságai inkább a nagyvárosokban észlelhetők, amelyen többletszolgáltatásokat is bevállaló praxisközösséggel, illetve prevenciós rendelésekkel lehetne segíteni.

Az új ügyeleti rendszerről szólva Takács Péter elmondta, sokat segített benne, hogy csökkenjen a sürgősségi ellátásban megjelenő, de „második ránézésre nem oda való” betegek száma, és az 1830-as hívószám bevezetése révén – ahol az előzetes triázs megtörténik – 15 százalékkal kevesebb lett az indokolatlan mentővonulások száma is.

Mindeközben elkezdték kiszorítani a rendszerből azokat a „potyautasokat”, akik semmilyen tb-hozzájárulást nem fizettek, holott volt adott esetben bevételük, csak feketén, mert „ez a valódi rászorulók rovására mehet”. 

„A szolidaritásra épülő társadalombiztosításnak pont ez a lényege, de sokkal szigorúbban kezdték venni a kórházak azt, hogyha valakinek piros vagy barna a taj-száma, egy lámpa jelzi azt, hogy van-e érvényes biztosítási jogviszonya. Mindenki le is tudja ellenőrizni, mert van úgy, hogy nem a dolgozó mulaszt, hanem a munkáltatója. Az Egészségablak applikációban azonnal le lehet csekkolni” – mutatott rá az államtitkár.

Végezetül a béremelésekkel kapcsolatban leszögezte, az egészségügyben volt egy nagyon komoly bérrendezés, aminek következtében a mai bérszínvonalak képesek az országon belül tartani a szakdolgozókat is és az orvosokat is. 

Aki kórházban dolgozik és magasabb képzettségű és többet műszakozik, annak magasabb, aki mondjuk egy szakrendelőben dolgozik 6 órás munkarendben, annak nyilván alacsonyabb, de az átlag majdnem 800 ezer forint. 2016-tól kezdve majdnem négyszeresére emelkedtek a szakdolgozói bérek. Az orvosi bérek még magasabb mértékben nőttek. Ha megnézzük a nemzetgazdasági átlagkeresetet és az orvosi átlagkeresetet, akkor az OECD-országok között Magyarország az élen van.”

A teljesen transzparenssé tett várólisták tekintetében pedig azt mondta, átlagosan a világ élmezőnyének első harmadának a végén helyezkedünk el, sőt az OECD-országok között a harmadikak vagyunk például a szemlencse- és szürkehályogműtétben. 

Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner